Hallom a madarak hangját,
Éltetik az élet szabadságát.
Látom a szépséget a virágban,
Keresem a helyem a világban.

Látom a szenvedést a világban,
Bár csak hinnék a csodákban.
Megadom magam a világnak,
A sorsnak és a csodáknak.

A sorsod nem kerülheted,
A bűnhődésért a rossz tetteket.
Jót tegyél, s megérettél,
A boldogságra, talán.

A Pokol itt a Földön van,
Itt a nyomorban.
Bűnhődsz a tettekért,
Mondj egy imát a lelkedért.

Ha rosszat tettél,
Bevégeztél.
Következő életed,
Keserűen élheted.

Hát nem értem, hát nem tudom,
Mi volt a rossz a múltamon.
Szél fújj, és eső esik a fákra,
Várok a csodákra.

Az élet élni akar,
A halál halált takar.
A természet szép csoda,
Szép lenne, ha mondana.

Mondana kedveset és szépet,
Adna boldog érzéset.
Szeretne valaki,
Szeretném mondani.

Mondani szép szavakat,
Kedveset és igazakat.
Hazugság az élet,
Hiába reméled.

Írom utolsó versemet,
Hát szeressetek engemet.
Olvassátok kedvesen,
Lássátok hát véresen.

 Pécs, 2016.06.12